2019/20 2. Féléves projekt - Japán

A második féléves projektünk egy vitakör megrendezése volt, melynek a során csapatokat kellett alkotnunk, majd egy sorsolás után különböző országokat kaptunk. A mi országunk Japán lett és a félév hátralevő részében azon kellett dolgoznunk, hogy a japánok által képviselt nézetet a magunkévá tegyük és eszerint érveljünk a megszavazott témában. 

A csapatunk tagja: 

• Kránicz Júlia 
• Kovács Ágota
• Kis Edina 
• Kernya Klaudia
• Ficsor Enikő 
• Szentiványi Bella

A téma: Küzdelem a rasszizmus, xenofóbia és az ezekhez kapcsolódó intolerancia ellen

Pontokba szedve szeretném bemutatni, hogyan is készültünk fel erre a vitára

1.      Az első közös együttműködés

Az első online óránk keretei között egy közösen kidolgozott PowerPoint bemutatót kellett 20 perc alatt összeraknunk, így ez izgalmas feladat volt. Kialakult, hogy ki mivel tud jól foglalkozni, hogyan tudunk online kommunikálni (elsőre azért kicsit döcögősen indult) és mennyire tudunk alkalmazkodni egy határidőhöz, de megugrottuk és szerintünk egy jól sikerült Gizmó bemutatót adtunk elő. 

2.     Megtervezés, Elevator pitch

Nehézségnek bizonyult számunkra a karantén, hiszen az egyetlen időpont, ami mindig biztos volt, az a hétfői kommunikáció óránknak az ideje volt, így eltartott egy ideig, mire megszokássá vált, hogy mikor is tudunk online videón megbeszélést tartani.

Első körben ötleteltünk, hogyan is osszuk fel a feladatokat, majd ki tudna esetleg videót szerkeszteni az első leadandóhoz, ami az Elevator pitch volt.

Sok ötletelés után egy messenger-beszélgetés mellett döntöttünk egy kitalált történet elbeszélésével, hiszen az elsődleges kutatásunk során az derült ki, hogy japánban az európai/feketék ellen irányul a legtöbb rasszista megnyilvánulás.

A videót Szentiványi Bella szerkesztette.

3.     Felkészülés 

Volt egy váltás a pozíciókat illetően, de miután ez megvolt, könnyen megbeszéltük a feladatokat. Létrehoztunk egy közös dokumentumot, melyet „jegyzetfüzetnek” használtunk a próbavita és a rendes vita alatt is. Ebben indítottuk el elsőre az ötletelést is az állásfoglalással kapcsolatban. Az alábbi linken megtekinthető a végleges, leadott formátuma az állásfoglalásunknak. Mivel jól tudom használni a Pictochart nevű oldalt, így végül én szerkesztettem meg az infografikánkat Japánról. 

4.     Próba vita 

A Próba-vita funkcióját elsőre nem értettük, de utólag rájöttünk, hogy sokunknak rengeteg segítséget nyújtott a végleges felkészülésre. Elsősorban, akik már ekkora feltöltötték a tervezetüket, azoknak az országoknak átnéztük am unkáját, és próbáltunk abból építkezni, ők hogyan látják, minek néztek utána, milyen érveket mondhatnak esetleg. 

A következő nagyon fontos lépésünk az volt, hogy megpróbáltunk fordított logikával nekiállni a dolgoknak, és arról ötleteltünk, hogy milyen oldalról „köthetnek belénk” a többiek. Így most szeretném bemutatni azokat az általunk előre megfogalmazott kérdéseket, melyeket felkészüléskor fogalmaztunk meg saját magunkkal szemben. Ez itt tekinthető meg.

A másik lépés ezután a próbavita valós időpontja volt, mikor is egy közös Google dokumentumban együtt jegyzeteltünk, hogy a 3. delegált időben tudjon majd reagálni. (Ez sajnos végül nem jött össze, hiszen technikai gondjai adódtak, így én ugrottam be helyette.) 

Összeségében tanulságos volt technikai szempontból, de a szabályok áttekintésének a szempontjából is az a nap. A próba-nap alatt összeszedett információink és felkészülésünk anyaga itt található meg. 

5.     Nyilvános vita 

Május 4-én eljött a nyilvános vita napja. Már korábban felkeltünk és a csoporttal elindítottunk egy videóhívást, hogy kipróbáljuk működnek-e a mikrofonok, a Teamsben minden rendben megy-e és megbeszéltük az érvrendszerünket. Persze izgultunk kicsit, de igyekeztünk egymást nyugtatni. Ekkor találtuk ki, hogy a 3. delegáltunk (Kernya Klaudia) fel is öltözik a Japán viselethez méltóan, hiszen neki van kamerája és tudja használni majd a vita során. 

Elpróbáltuk a beszédeket, a felmerülhető kérdéseket pedig megvitattuk. 

Szerencsére mielőtt eljutottunk volna ehhez a naphoz, kidolgoztuk a többi ország előre közétett tervezete alapján, hogy mit is kérdezhetnénk tőlük, illetve milyen témáknak kell még utána olvasnunk, ha esetleg úgy gondoljuk, nem vagyunk elég tájékozottak például Kanadával kapcsolatban. Ezeket a kidolgozott jegyzeteket pedig itt lehet megtekinteni.  

6.     Összegzés 

Számomra hasznosnak bizonyult ez a félév, bár nagyon sajnálom, hogy így alakult a járvány miatt. Sokat tanultunk is így online, de sokszor azt éreztem, hogy ez most arról szól, hogy magunktól magunkat fejlesszük, és nem arról, hogy egy nálunk sokkal profibb embert hallgatunk élőben. Szóval nekem hiányoztak a kontaktórák.

Szerettem a csapattal is együtt dolgozni, jól működtünk együtt, és remélem, hogy megfelelő delegált-vezetővé váltam a feladatok elvégzése alatt számukra és ugyanígy élvezték ezt a félévet, mint én (a járvány ellenére).