Japán: Állásfoglalás-tervezet
1. Definíciók, fogalmi tisztázás
Xenofóbia: idegengyűlölet, beteges félelem az idegenektől. Nem feltétlenül ( csak) ezt jelentheti, a magyar nyelvben a legpontosabb megfelelője az idegenellenesség.
Rasszizmus: A rasszizmus olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külső vagy belső tulajdonságait kiemeli, ezekhez morális, társadalmi vagy politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel. A rasszizmus nyelvi alapon megnyilvánuló formája a lingvicizmus.
1969. évi 8. törvényerejű rendelet: a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről New Yorkban 1965. december 21-én elfogadott nemzetközi egyezmény tartalma:
· Ezen egyezmény szövegében a „faji megkülönböztetés” kifejezés minden olyan különbségtételt, kizárást, megszorítást vagy előnyben részesítést jelent, amelynek alapja a faj, a szín, a leszármazás, a nemzetiségi vagy etnikai származás, és amelynek célja vagy eredménye politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális téren vagy a közélet bármely más terén az emberi jogok és alapvető szabadságjogok elismerésének, egyenrangú élvezetének vagy gyakorlásának megsemmisítése vagy csorbítása.
· Forrás és további tartalom: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=96900008.tvr
2. Országunk történelme, bemutatása
A „felkelő nap országa” elnevezéssel is illetett Japán Ázsia egyik legkeletebben fekvő országa. Nyugatról a Japán-tenger, délnyugatról a Kelet-kínai-tenger, keletről pedig a Csendes-óceán határolja.
A több ezer szigetből álló, 378 ezer km2 területű országban 2012-ben 127,6 millióan laktak. A népsűrűség magas, 338 fő négyzetkilo- métereként. A lakosság többsége metropoliszokban él, köztük Tokióban.
Ázsia azon kevés állama közé tartozik, amelyiknek a történelme során végig sikerült megőriznie a függetlenségét. A XVI–XIX. században hivatalosan egyetlen országnak sem sikerült gyarmatosítania Japánt. Ez többekközött a több mint 200 évig érvényben lévő, a külföldiekkel való kereskedést tiltó törvénynek köszönhető. A bezártság 1854-ben ért véget, amikor az Egyesült Államok hadihajók felsorakoztatásával kényszerítette ki Japántól az ország kapuit megnyitó kanagavai egyezményt.
A politikai berendezkedését tekintve az ország első számú vezetője mai napig a japán császár (jelenleg Akihito császár), a hatalma ugyanakkor formális. A tényleges irányítás a miniszterelnök kezé-ben van, 2012 decemberétől – már másodjára – Abe Sinzó tölti be ezt a posztot. Ebből következően Japán államformája alkotmányos monarchia.
A távol-keleti állam ma is a világ egyik legfejlettebb és legversenyképesebb nemzetgazdasága.
Az ENSZ által számított HDI-mutató (HumanDevelopment Index) értéke (2012-ben 0,912) alapján a nagyon fejlett országok közé tartozik Japán: a 2012. évi rangsorban a 10., az ázsiai országok között az 1. helyet foglalta el. (Magyarország ugyanekkor a 37. volt a rang-listán.) A Világgazdasági Fórum 2013/14-es versenyképességi rangsorában Japán – az egy évvel korábbihoz hasonlóan – a 9. helyezést érte el. (Hazánk ebben az összevetésben a 63. volt.)
etnikumok : kínaiak, koreaiak, fillipínók, ainuk, ryukyuiak
vallások Japánban
A japánok vallási életét sokszínűség, sokrétűség jellemzi és különböző vallások együttélése. A kialakult intézményes vallások az ősi japán eredetű sintó, a jövevény buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus és kereszténység. A japán szinkretizmus az ősi hegyimádatból alakult sugendó, amelyben a sintó, az ezoterikus buddhizmus, a taoizmus és a samanizmus elemei találhatók. A sugendó hívei (sugendzsa) a hegyeket és a vad mezőket betöltő emberfeletti misztikus erőben hisznek, s eme erő elnyerése céljából a hegyekbe, vad mezőkre vonulnak és kíméletlen aszketikus edzőgyakorlatokat végeznek. A Kr. e. IV-III. században kezdődött a japán szigetvilágban a rizstermesztés központú földművelési kultúra fejlődése. A rizstermesztésen alapuló közösségi életben formálódnak ki különböző, termeléssel kapcsolatos szertartások, a természet imádata, az ősök szellemének tisztelete, valamint samanisztikus kultuszok. A kultikus és ősi hitvilág ezen elemeit az 5-6. században megjelenő Okimi, a nagy király (később császár)-hatalom fokozatosan az állam szertartásrendje foglalja össze. Azonban csak a buddhizmussal és a konfucianizmussal találkozva tudatosultak a japánokban ősi hitviláguk sajátosságai, s a butsudo, a buddhai úttal (tanítás) vagy judo a konfúciusi úttal (tanítás) szemben mint shinto az istenek útja tudatos rendszerbe foglalása végül a 712-ben készült Kojiki, A régi dolgok feljegyzései első könyvében, az Istenek kora könyvében ölt testet, amelyben az összes istenség – elsősorban a nemzetségek istenei – az Okimi, a nagy király nemzetségének istene, Amaterasu o Mikami, az Égen Sugárzó Nagy Istennő körül hierarchikusan elhelyezkedő mitológiai világ tárul fel.
keresztény kisebbségek helyzete
Xavéri Szent Ferenc vitte elsőként Japánba Krisztus örömhírét 1549-ben, majd a jezsuitákat ferences, domonkos és ágostonrendi térítők követték. Sokféle nyelvi és inkulturációs nehézség ellenére sikerült egy kisebb, de felvirágzó keresztény közösséget teremteni amely a japán nyelven kifejezett krisztusi hit révén 30-40 év alatt már 300 ezer japán katolikus lelket számlált. Megszületett a Funay egyházmegye Nagaszaki központtal. Ezt az ígéretes szárba szökkenést törte meg brutálisan az 1597-ben kitört véres keresztényüldözés, melynek elrettentő nyitányaként hat ferencest, három jezsuitát és 17 japán hívőt feszítettek keresztre.
A megrettent, de erős hitű japán keresztények egy része saját, rejtjeles nyelvezettel a külvilág elől eltitkolva valójában évszázadok alatt megőrizte a hitét.
A katolikus egyház Japánban ma is diszkréten van jelen, mert nem múlt el nyomtalanul az az érzés, mely szerint a japánok a „saját kultúrájuktól idegennek tekintik a kereszténységet”.
A japán kereszténység másik sajátosság a sok vendégmunkás és migráns katolikus jelenléte. Az 536 ezer japán katolikus mellett napjainkban mintegy 600 ezer külföldi, zömmel vietnámi katolikus él az országban. Miközben számuk egyre növekszik, kapcsolatuk a helyi anyaközösségekkel sok megoldatlan problémát rejt.
3. Japán stratégiája a rasszizmus ellen
A japán kultúrát meg kell ismertetni a nyugattal, hiszen gyakorlatilag még a vallásukat sem ismerjük, ha pedig megismertetjük az emberekkel egy távoli ország hagyományait, akkor elfogadóbbak lesznek a japánokkal globálisan (nyugaton), és szerintünk ez az első lépés afelé, hogy kevesebb atrocitás, rasszista megnyilvánulás érje őket.
A Japán kultúra több száz éves múlttal rendelkezik. Az ott élő emberek ragaszkodnak és együtt élnek kulturális örökségükkel. Mivel ez számunkra egy viszonylag távoli és egzotikus gondolkodásmódot jelent, nyugati emberként nehezebb megérteni és elfogadni. Ez azzal is jár, hogy a Japán viszonylag zárkózottan működik, kevés a rálátásunk az ottani kultúrára (mindennapi szokások, történelem, tradíciók, vallás), ennek következtében maguk a Japánok is elzárkóznak, nem mernek nyitni a máshonnan érkező emberek felé. Ebből arra következtettünk, hogy a legfontosabb az lenne, hogy az ottani kultúrát közelebb hozzuk a nyugati emberekhez, így nem csak mi ismerhetnénk meg jobban őket, hanem a Japánok is úgy érezhetnék, hogy közelebb állunk az ő gondolkodási módjukhoz. Véleményünk szerint arra kell összpontosítani, hogy megszűnjön a japánok ellen irányuló globális rasszizmus, Japán oldaláról pedig redukálni kell az idegenek kirekesztését, az idegenellenességet, azaz a xenofóbiát.
Idegenkedésük alapja lehet említett történelmi hátterük, a keresztény hit erőltetése országukban, Kína folyamatos területszerzése, valamint a 2. világháború során elszenvedett hihetetlen pusztítás Hirosima és Nagaszaki területén, amit a mai napig sem tudtak feldolgozni. Múltjuk meghatározza jelenüket, hiszen úgy ahogy az USA-ban élő feketék sem felejtették el a rabszolgaságot, úgy a japánok sem felejtették el, hogyan maradtak magukra a háború végén és hogyan kellett egyedül harcolniuk és vesztesként egyedül gyászolniuk az atomtámadás halottait. Az elfogadás és sérelmeik csökkentése érdekében a tantervükben oktatni kell a nálunk már bevezetett etika tantárgyat, ami erre a megbocsátásra és elfogadásra valamint más hitek átfogó ismeretére nevelné a japán fiatalokat.
A rasszizmus azért erős az ázsiai népekkel szemben, hiszen könnyen megismerjük őket, ha szembe jönnek. Máshogy néznek ki, mint az európai emberek, így beolvadniuk is sokkal nehezebb, rengeteg előítéletnek vannak kitéve. Kultúrájukat, hagyományaikat, ételeiket, örökségüket gyakran összetévesztik Kínai szomszédaikkal, ami sértő és megalázó is egyben számukra. A karate, az anime, a sushi, ami szintén eredendően Japánból származik, mind olyan örökség, amit a világ nagy része előfordul, hogytévesen nem nekik tulajdonít. Erősíteni kell Japán nemzetközi kapcsolatait, hogy a világhoz eljusson a kultúrájuk, hogy Nyugaton japán karate mesterektől tanulhassanak, hogy már a nyugati egyetemen is jelen legyenek az Erasmus programot erősíteni kell Japánnal.
Japán bevándorlási politikája:
Japán egy viszonylag szigorú és tudatos bevándorlás politikát folytatott az utóbbi 2-3 évtizedben. Főként a nép homogenitásának megőrzésére törekedett ezért, igyekezett az illegális bevándorlást jelentős mértékben korlátozni. Ezt mutatja a 2009 és 2015 közötti időszak is, amikor a 300 ezer illegális migránsok számát mindössze 60 ezerre redugálták.
Az elmúlt években azonban Japán változtatott a bevándorlási politikáján, amely közvetlen oka a munkaerőhiány, közvetett oka pedig a túlságosan alacsony születési szám. Egy új típusú pontrendeszert vezetett be 2012-ben, annak érdekében hogy könnyebb legyen szűrni az illegális bevándorlók bejövetelét, illetve segíteni a legális munkavállalók érkezését. Emellett a külföldi egyetemisták számára is jelentős támogatásokat indítottak, és tanulmányaik elvégzése után egy öt éves munkavállalói vízumot is biztosítanak számukra.
Ez összességében egy igen pozitív lépés a felé, hogy Japán a nagy elzárkózásból kitörve nyisson a multikulturalizmus felé. Azonban ez még mindig nem jelenti azt, hogy teljesen megnyitotta volna kapuit az idegen etnikumok felé.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése