Próba vita jegyzetek
Próba állásfoglalás
3 percben az első megszólaló ismerteti..
(HA mi kezdünk, ismertetni kell, hogy mit jelent a xenofóbia és rasszizmus)
- Japánban a megosztottság több színtéren is jelen van: oktatásban, a kultúra (ázsia-nyugat), külföldi munkaerő - “őslakosok”
- az egyik ilyen legnagyobb jelenleg a vallás megosztottsága, hiszen tudjuk, hogy ez a kultúrák alapját képezi, és Ázsia ezen területe már önmagában is sokszínű.
Japánban a kereszténység 3%-ban van jelen, ebből is láthatjuk, hogy a nyugati kultúra legnagyobb vallása alig lelhető fel, viszont elterjedtebb a népi shinto (mi is az a shinto?) és a buddhizmus - ez egyébként a lakosság 50-80%-át teszi ki.
- Japán a területét tekintve is elzárkózott, de a köztudatban sokkal kevésbé van jelen, mint pl. Anglia
1.Érv:
● A japán kultúrát meg kell ismertetni a nyugattal, hiszen gyakorlatilag még a vallásukat sem ismerjük, ha pedig megismertetjük az emberekkel egy távoli ország hagyományait, akkor elfogadóbbak lesznek a japánokkal globálisan (nyugaton), és szerintünk ez az első lépés afelé, hogy kevesebb atrocitás, rasszista megnyilvánulás érje őket.
● A Japán kultúra több száz éves múlttal rendelkezik. Az ott élő emberek ragaszkodnak és együtt élnek kulturális örökségükkel. Mivel ez számunkra egy viszonylag távoli és egzotikus gondolkodásmódot jelent, nyugati emberként nehezebb megérteni és elfogadni. Ez azzal is jár, hogy a Japán viszonylag elzárkózottan működik, kevés a rálátásunk az ottani kultúrára (mindennapi szokások, történelem, tradíciók, vallás), ennek következtében maguk a Japánok is elzárkóznak, nem mernek nyitni a máshonnan érkező emberek felé. Ebből arra következtettünk, hogy a legfontosabb az lenne, hogy az ottani kultúrát közelebb hozzuk a nyugati emberekhez, így nem csak mi ismerhetnénk meg jobban őket, hanem a Japánok is úgy érezhetnénk, hogy közelebb állunk az ő gondolkodási módjukhoz. Véleményünk szerint arra kell összpontosítani, hogy megszünjön a japánok ellen irányuló globális rasszizmus, Japán oldaláról pedig redukálni kell az idegenek kirekesztését, az idegenellenességet, azaz a xenofóbiát.
http://mek.oszk.hu/02900/02958/02958.pdf
(XI. fejezet!)
A Japán kultúra több százéves múlttal rendelkezik. Az ott élő emberek ragaszkodnak és együtt élnek kulturális örökségükkel. Mivel ez számunkra egy viszonylag távoli és egzotikus gondolkodásmódot jelent, nyugati emberként nehezebb megérteni és elfogadni.
Ez azzal is jár, hogy a Japán viszonylag elzárkózottan működik, kevés a rálátásunk az ottani kultúrára ( Itt arra gondolunk elsősorban olyan mindennapi szokások, amik számunkra idegenek, teljesen más kultúrája van az étkezésnek is például, teljesen más világnézettel rendelkeznek mint egy nyugati ember, illetve a nyugati világ keresztény beállítottságával ellentétbe, Japánban az csupán emberek 3% keresztény, ez is nehezíthetni azt, hogy összekapcsolódjunk) Ennek következtében maguk a Japánok is elzárkóznak, nem mernek nyitni a máshonnan érkező emberek felé, ez főleg az idősebb generációnál jelenik meg.
Ebből arra következtettünk, hogy a legfontosabb az lenne, hogy az ottani kultúrát közelebb hozzuk a nyugati emberekhez, így nem csak mi ismerhetnénk meg jobban őket, hanem a Japánok is úgy érezhetnénk, hogy közelebb állunk az ő gondolkodási módjukhoz. Erre természetesen már jelenleg is léteznek próbálkozások, például a Magyar-Japán Baráti Társaság, amelynek célja, hogy tudományos, művészeti és kulturális javait megismertesse a magyarországi lakossággal. Ez egy alátámasztást is nyújt nekünk arra vonatkozóan, hogy feltevésünk helyes, mivel a társaság nyilatkozatai szerint egyre több az érdeklődő, ezenfelül pedig már Japánból is kaptak elismerést arra vonatkozóan, hogy remek munkát végeznek.
Összefoglalva, véleményünk szerint arra kell összpontosítani, hogy megszűnjön a japánok ellen irányuló globális rasszizmus, Japán oldaláról pedig redukálni kell az idegenek kirekesztését, az idegenellenességet, azaz a xenofóbiát.
● kultúra megismertetési programok szervezése, minden országban
● workshopok szervezése a fővárososokban. (ezt szerintem a bevezetésben kellene)
PRÓBANAP - KONKLÚZIÓ
A meghallgatott országok alapján egyértelmű, hogy a jelenlegi helyzetet a történelemi változások határozzák meg.
Az elhangzottak alapján azt szűrtük le, hogy az oktatás az egyik alapköve a legtöbb országban, hogy a rasszizmust és az idegengyűlöletet csökkentsük az adott térségben. Ezzel mi, Japánok is egyetértünk, hiszen, ha a gyerekkorban már bővítjük a látásmódját az embereknek, akkor sokkal toleránsabbak, nyitottabbak lesznek később a világra, és ez a fajta hozzáállás a 21. században már elengedhetetlen, hogy egy társadalom jól tudjon funkcionálni.
A munkanélküliség csökkentése a bevándorlók között is rettentően fontos, hiszen az emberek integrálása nélkül nem alakítható ki egy összetartó társadalom, még ha hagyományainkban mást és mást tartanak fontosnak, mást ünnepelnek. akkor sem. A legfontosabb itt a szélsőséges rétegekkel foglalkozni, a kirekesztettekkel, azokkal, akik előszeretettel gondolkodnak sztereotípiákban, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ezekben gyökerezik a megkülönböztetés és a rasszizmus.
Ezeket a problémákat csak apró lépésekben lehet megoldani és akkor, ha mindenki nyit a másik felé, ha együtt tudnak az emberek dolgozni és megpróbálnak változni a közjó érdekében.
3 percben az első megszólaló ismerteti..
(HA mi kezdünk, ismertetni kell, hogy mit jelent a xenofóbia és rasszizmus)
- Japánban a megosztottság több színtéren is jelen van: oktatásban, a kultúra (ázsia-nyugat), külföldi munkaerő - “őslakosok”
- az egyik ilyen legnagyobb jelenleg a vallás megosztottsága, hiszen tudjuk, hogy ez a kultúrák alapját képezi, és Ázsia ezen területe már önmagában is sokszínű.
Japánban a kereszténység 3%-ban van jelen, ebből is láthatjuk, hogy a nyugati kultúra legnagyobb vallása alig lelhető fel, viszont elterjedtebb a népi shinto (mi is az a shinto?) és a buddhizmus - ez egyébként a lakosság 50-80%-át teszi ki.
- Japán a területét tekintve is elzárkózott, de a köztudatban sokkal kevésbé van jelen, mint pl. Anglia
1.Érv:
● A japán kultúrát meg kell ismertetni a nyugattal, hiszen gyakorlatilag még a vallásukat sem ismerjük, ha pedig megismertetjük az emberekkel egy távoli ország hagyományait, akkor elfogadóbbak lesznek a japánokkal globálisan (nyugaton), és szerintünk ez az első lépés afelé, hogy kevesebb atrocitás, rasszista megnyilvánulás érje őket.
● A Japán kultúra több száz éves múlttal rendelkezik. Az ott élő emberek ragaszkodnak és együtt élnek kulturális örökségükkel. Mivel ez számunkra egy viszonylag távoli és egzotikus gondolkodásmódot jelent, nyugati emberként nehezebb megérteni és elfogadni. Ez azzal is jár, hogy a Japán viszonylag elzárkózottan működik, kevés a rálátásunk az ottani kultúrára (mindennapi szokások, történelem, tradíciók, vallás), ennek következtében maguk a Japánok is elzárkóznak, nem mernek nyitni a máshonnan érkező emberek felé. Ebből arra következtettünk, hogy a legfontosabb az lenne, hogy az ottani kultúrát közelebb hozzuk a nyugati emberekhez, így nem csak mi ismerhetnénk meg jobban őket, hanem a Japánok is úgy érezhetnénk, hogy közelebb állunk az ő gondolkodási módjukhoz. Véleményünk szerint arra kell összpontosítani, hogy megszünjön a japánok ellen irányuló globális rasszizmus, Japán oldaláról pedig redukálni kell az idegenek kirekesztését, az idegenellenességet, azaz a xenofóbiát.
http://mek.oszk.hu/02900/02958/02958.pdf
(XI. fejezet!)
A Japán kultúra több százéves múlttal rendelkezik. Az ott élő emberek ragaszkodnak és együtt élnek kulturális örökségükkel. Mivel ez számunkra egy viszonylag távoli és egzotikus gondolkodásmódot jelent, nyugati emberként nehezebb megérteni és elfogadni.
Ez azzal is jár, hogy a Japán viszonylag elzárkózottan működik, kevés a rálátásunk az ottani kultúrára ( Itt arra gondolunk elsősorban olyan mindennapi szokások, amik számunkra idegenek, teljesen más kultúrája van az étkezésnek is például, teljesen más világnézettel rendelkeznek mint egy nyugati ember, illetve a nyugati világ keresztény beállítottságával ellentétbe, Japánban az csupán emberek 3% keresztény, ez is nehezíthetni azt, hogy összekapcsolódjunk) Ennek következtében maguk a Japánok is elzárkóznak, nem mernek nyitni a máshonnan érkező emberek felé, ez főleg az idősebb generációnál jelenik meg.
Ebből arra következtettünk, hogy a legfontosabb az lenne, hogy az ottani kultúrát közelebb hozzuk a nyugati emberekhez, így nem csak mi ismerhetnénk meg jobban őket, hanem a Japánok is úgy érezhetnénk, hogy közelebb állunk az ő gondolkodási módjukhoz. Erre természetesen már jelenleg is léteznek próbálkozások, például a Magyar-Japán Baráti Társaság, amelynek célja, hogy tudományos, művészeti és kulturális javait megismertesse a magyarországi lakossággal. Ez egy alátámasztást is nyújt nekünk arra vonatkozóan, hogy feltevésünk helyes, mivel a társaság nyilatkozatai szerint egyre több az érdeklődő, ezenfelül pedig már Japánból is kaptak elismerést arra vonatkozóan, hogy remek munkát végeznek.
Összefoglalva, véleményünk szerint arra kell összpontosítani, hogy megszűnjön a japánok ellen irányuló globális rasszizmus, Japán oldaláról pedig redukálni kell az idegenek kirekesztését, az idegenellenességet, azaz a xenofóbiát.
● kultúra megismertetési programok szervezése, minden országban
● workshopok szervezése a fővárososokban. (ezt szerintem a bevezetésben kellene)
PRÓBANAP - KONKLÚZIÓ
A meghallgatott országok alapján egyértelmű, hogy a jelenlegi helyzetet a történelemi változások határozzák meg.
Az elhangzottak alapján azt szűrtük le, hogy az oktatás az egyik alapköve a legtöbb országban, hogy a rasszizmust és az idegengyűlöletet csökkentsük az adott térségben. Ezzel mi, Japánok is egyetértünk, hiszen, ha a gyerekkorban már bővítjük a látásmódját az embereknek, akkor sokkal toleránsabbak, nyitottabbak lesznek később a világra, és ez a fajta hozzáállás a 21. században már elengedhetetlen, hogy egy társadalom jól tudjon funkcionálni.
A munkanélküliség csökkentése a bevándorlók között is rettentően fontos, hiszen az emberek integrálása nélkül nem alakítható ki egy összetartó társadalom, még ha hagyományainkban mást és mást tartanak fontosnak, mást ünnepelnek. akkor sem. A legfontosabb itt a szélsőséges rétegekkel foglalkozni, a kirekesztettekkel, azokkal, akik előszeretettel gondolkodnak sztereotípiákban, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ezekben gyökerezik a megkülönböztetés és a rasszizmus.
Ezeket a problémákat csak apró lépésekben lehet megoldani és akkor, ha mindenki nyit a másik felé, ha együtt tudnak az emberek dolgozni és megpróbálnak változni a közjó érdekében.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése